After a tiring work day returning home, you shake yourself because you want to spend some quality time with your family and your child, and as you enter your child's room, the frustrating picture is received day by day:

Egy fáradt nap után hazatérve, megrázod magad mert szeretnél egy kis minőségi időt eltölteni a családoddal, gyermekeddel, és amint benyitsz a szobájába ugyan az a frusztráló kép fogad napról napra:

Akár vezető, akár beosztott, ahogy végzed a munkádat arra felfigyelnek az emberek. Ez nyilvánvaló. Belegondoltál-e már abba, hogy ez igaz az életed más területeire is? A családod, a gyermekeid, a barátaid, vagy felnéznek rád, vagy nem. Csak rajtad áll vagy bukik a dolog. Senki sem születik előre meghatározott úttal, még az uralkodók sem...

Biztos voltál már úgy, hogy tördelted a kezedet egy adott helyzetben hogy mitévő is legyél, jobbra vagy balra fordulj, és a kétségbeesés hűvös kezétől vezérelve feldobtál egy érmét egy amolyan végső megoldás #leszamilesz alapon.

Gyakran hallom üzleti berkekben vezetőktől, hogy "megcoacholtam a beosztottaimat." Ezzel mit is szeretnénk elérni? Mi a célja ennek az úgynevezett coachingnak?